A trtnelmi Nepl rgi lnyegesen nagyobb, mint a mai llam. A Tibetbe vezet hgk birtokrt foly egymst kvet hborkban a nepliakat visszavonulsra s slyos jvttel fizetsre knyszertettk a tibetiek. Nepl s a Brit Kelet-Indiai Trsasg rivalizlt a Nepl hatrai mentn fekv kisebb llamok birtokrt. Ez vezetett az angol-nepli hborhoz (1815-16). A hbort kvet bke terleti katasztrft jelentett Nepl szmra. Sikkim s a Terai vidke a Trsasg birtoka lett.
A kirlyi csaldon belli frakciharcok az instabilits peridust hoztk. 1846-ban kiderlt, hogy a kirlyn a gyorsan nvekv hatalm hadvezr, Jung Bahadur Rana elmozdtst tervezi. Ekkor fegyveres sszetkzs trt ki a katonasg s a kirlynhz h emberek kztt. Ezutn tbb szz herceget s fnkt vgeztek ki az orszgban. Jung Bahadur Rana gyztesen kerlt ki a harcbl s megalaptotta a Rana-dinasztit. A kirly hatalma nvlegess vlt, a miniszterelnk tisztsge rkletes lett s a tnyleges hatalom birtokosv vlt. A Rank britprti politikt folytattak, segtsget nyjtotta a szipoj-lzads leversben 1857-ben (s ksbb mindkt vilghborban). A Terai bizonyos rszei visszakerltek Neplhoz a britek bks gesztusaknt, hlbl a szipoj lzads idejn az India feletti brit uralom helyrelltshoz nyjtott segtsgrt. 1923-ban Nagy-Britannia s Nepl formlisan is bartsgi szerzdst kttt, ezzel Nagy-Britannia elismerte Nepl fggetlensgt.
Az 1940-es vek vgn az jonnan kialakult demokratikus irnyzat mozgalmak s politikai prtok kritikval illettk a Rank autokratikus uralmt. Kzben Tibetben megersdtt a knai hatalom az 1950-es vekben, ellenslyknt India katonai seglyt nyjtott szaki szomszdjnak, hogy megelzze Neplban a knai befolyst. India tmogatta Tribhuvan kirlyt, aki 1951-ben lpett trnra, s az j kormnyt, amely leginkbb a Nepli Kongresszus Prt tagjaibl llt. Ez vget vetett a Rank hegemnijnak a kirlysgban. A kirly s a kormny kztti hatalmi harc vei utn a kirly 1959-ben bevezette a prtnlkli panchayat rendszert. gy kormnyoztk Neplt 1989-ig, amikor a "Jan Andolan" (Npmozgalom) alkotmnyos reformokra knyszertette a monarchit s 1991 mjusban tbbprti parlament alakult.
|