A Katmandu-v�lgyben tal�lt neolitikus eszk�z�k bizony�tj�k, hogy a Himal�ja vid�k�n legal�bb 9000 �ve �l ember.

I.e. 1000 k�r�l a r�gi�ban kis kir�lys�gok �s nemzets�gek sz�vets�gei �lltak fenn. Ezek egyik�b�l, a Shakya nemzets�gi sz�vets�gb�l sz�rmazott Siddharta Gautama herceg (i.e. 563-483), aki lemondott a kir�lys�gr�l, aszk�tikus �letet �lt �s akit Buddha n�ven ismer�nk. I.e. 250-ben a r�gi� az �szak-Indi�ban uralkod� Maurya Birodalom befoly�sa al� ker�lt, a 4. sz�zadban pedig a Gupta-dinasztia vazallusa lett. A nep�li kir�lys�gr�l j� le�r�st adott 645 k�r�l Xuanzang k�nai buddhista zar�ndok. A 11. sz�zad v�g�n D�l-Nep�l a d�l-indiai Chalukaya Birodalom befoly�sa al� ker�lt. A Chalukaya-dinasztia uralma idej�n a kir�lyok �ltal patron�lt hinduizmus helyett a kor�bbi buddhizmus ism�t elterjedt az orsz�gban. A kis�llamok rendszerre jellemz� a k�vetkez� id�szakra. 1482-ben a r�gi� h�rom kir�lys�gra oszlott: Katmandu, Patan, Bhaktapur.

A h�rom kir�lys�g k�z�tti �vsz�zados rivaliz�l�s ut�n, a a 18. sz�zad k�zep�n a gurka Prithvi Narayan sah egyes�tette a kir�lys�gokat. Indi�b�l szerzett fegyvereket �s seg�ts�get, megv�s�rolta a szomsz�dos indiai kir�lys�gok semlegess�g�t, �s 1765-ben kezdte m�v�t. V�res csat�k �s ostromok ut�n h�rom �vvel k�s�bb, 1768-ban egyes�tette Katmandu-v�lgyet.